1. Legyen sok pénzed , általában valami "legális" üzletből rád maradt pénzre van szükség, hogy tisztára mosd.
2. Mivel te rendkívül "okos" vagy ezért ne kérj szaktanácsot mert te mindenhez értesz és megoldod okosba.
3. Te el tudsz vezetni egy sörözőt, kávézót, éttermet mert láttál már sörcsapot használat közben, főztél már kotyogóssal kávét otthon, ettél már étteremben és láttál már pincért. Tehát tökéletes "szakember" vagy.
Van ez a szöveg amit nagyon sokszor hallottam már, az emberek mindig fognak enni és inni, ebben van a pénz.
4. Ha már megvetted vagy kibérelted a kis szutykodat, akkor költs rá kurva sokat, hogy nagyon "dizájnos" legyen, lehetőleg a glettelés és a festés után hívd a villanyszerelőt (láttam már csodákat).
5. Igen kész van, be van rendezve. Akkor vegyél fel egy Arankát a pultba mert jól mutat, akit szünetben fuvoláztatsz az irodádban. Helytől függően, még kell pár alkalmazott, pl. felszolgáló, szakács, stb.
Ja és igen jelentsd be mindenkit minimálbérre mert te geci rafinált vagy.
5.1 Semmiképpen se alkalmazz szakembert mert azzal össze fogsz veszni. A szakember azt fogja mondani, hogy:
-Le kell cserélni a berendezést, gépeket. (Persze, hogy valami használt trágyadombot vettél át.)
-Vegyél fel még több szakembert (Ja igen azokat meg kell fizetni akkor mégse.)
-Érvekre ne hallgass,az érvek nem a te pályád.
6. Árut vedd meg a szomszéd boltban mert a nagyker messzi van, ne köss szerződést a beszállítókkal mert az macerás és a végén még átvernek. Ne is vedd figyelembe, hogy féláron kapod meg az árut mert mondjuk olyan szerződést köttök (ezek ilyen vendéglátós suyniságok), te okosabb vagy mindenkinél, hiszen van egy üzleted. A legrosszabb esetben menj a metroba áruért, oda megy az összes olyan "vállalkozó" mint te.
7. Ne vár 1 évet míg beindul az üzlet, ha az első 1-2 hónapban nem százszoroztad meg a beletett tőkédet akkor zárd be a boltot.
8. Ha mégis úgy döntenél, hogy folytatod, akkor a hasznot ne forgasd vissza hanem költsd nagyon nagy, nagyon drága és nagyon "szép" autókra, hogy a legyen mit mutogatni a többi gyökérnek. Vegyél magadnak egy Arankát otthonra is.
Rendszeresen üldögélj az üzletedben mert a Keresztapában is úgy csinálták, csődítsd oda a többi suttyó haverodat, hogy lássák te mekkora arc vagy.
Ne is törődj azzal, hogy a suttyó (érdek) barátaid elriasztják a fizető vendégeket.
9. Végül ha már beláttad, hogy tényleg veszteséges a szarod hibáztasd a szomszéd kocsmárost.
10. Csak hogy teljes legyen a kép, a kibaszott nagy kocsi mellé rakjál magadra legalább 1 db aranyozott kutyaláncot, és nyald hátra a hajadat de még hitelesebb leszel ha kopaszra borotválod. Hiszen minden tisztességes vállalkozó aki ad magára az kopasz.
Gastro Paraszt
Azt hiszem eljött az idő arra, hogy jómagam is megfogalmazzam mind azt a dolgot amit „paraszt” kollégám a fentiekben már analizált.
Bár én talán nem tudok hasonlóan lényegre törően fogalmazni mint ő.
Lássuk akkor szerintem, mi az ami a mai gasztronómia területén szerintem nem helyes irányzat.
- Igen, valóban szükség van olyan tőkére, amit „okosba” mondhatsz magadénak.
Azonban ha már olyasmire adtad a fejed, amihez nem vagy csak alig értesz, legalább a matekot erőltesd, mielőtt belevágsz. ( Jó simlisként, bocsánat „ üzletemberként..)
Remélem ez legalább nem kihívás, hiszen nem kell terhelned magad olyan fogalmakkal mint piacelemzés, állandó és stabil költségek előzetes kalkulációja, megtérülési idő kiszámítása, vertikális vagy mélységi választék szakszerű meghatározása, az árrés költségfedezeti arányának százalékos meghatározása stb…(Ezek olyan kocka fa**ságok amiket a sok kis galléros hülyegyerek csak azért tanul meg, hogy elmondhassa magáról, hogy ő szakember. Legalábbis szerinted…)
Szóval minden faxni nélkül vegyél vagy bérelj egy „fostalicska” helyet, függetlenül attól, hogy a környezetedben milyen jövedelmű szociális réteghez tartozók élnek, és függetlenül attól is, hogy esetleg körülötted milyen hasonló egységek üzemelnek már esetleg évek óta. Tekints el továbbá attól is, hogy a környező területek milyen jelleggel bírnak ( segítek: mellék utca, park a közelben, iskola, óvoda, sétáló utca, stb…) és semmiképpen ne vedd figyelembe a közlekedési és parkolási infrastruktúra jellemzőit sem. Saját tudásodba vetett hited szerint ugyanis te úgyis mindenkit le fogsz „nyomni”.. hiszen te a magyar gasztronómia csúcsát képviseled. ( Még ha most nem is értesz hozzá, te majd megmutatod hogyan kell ezt csinálni..)
- Szóval most már van egy helyiséged…( Azt nem említettem neked, hogy nem ártana végig gondolni a technológiai helyigényeket a bérelendő/megvásárolandó üzlet kiválasztásakor, de ez nem is fontos. Olyasmi, hogy zöldség előkészítő, hús előkészítő, szakosított hűtő kapacitás csak mid a kicsinyes lúzerek kifogásai arra, hogy ne nyissanak üzletet, szerinted csak gyávák vagy ami még rosszabb buta vesztesek..)
- Akkor most rendezd be! Szinte csak a vendégtér kialakítására költs, hiszen az a lényeg, az hozza a dellát, a többi az nem fontos. ( Láttam már olyan konyhát, amiben a szerencsétlen szakács egy lefelé menő lépcsősor alatt kialakított konyhában melózott, szellőzés nélkül, cirka ötvenöt fokban, a nyaka köré tekert vizes törölközővel, és az orrából szivárgott a vér. Légköbméter? Légelszívás? Kézmosó? Szociális helyiségek? NNa az nem volt belekalkulálva a megvalósulási tervbe.)
A vendégtér legyen trendy és design, függetlenül attól, hogy az mennyire szerviz praktikus, és a vendég számára mennyire kényelmes. Igen, szíved szerint még a mellékhelyiségbe is raknál asztalokat, legfeljebb a vendégek majd elfordulnak, ha valaki a dolgát végzi.
Apropó mellékhelyiségek. A kézmosó a szappan, a légbefúvásos kézszárító, és úgy általában véve a kiemelt higiéniai szempontok talán az egyik legfontosabb elemei a minőségi vendéglátásnak. ( Egy érdekes adalék, egy régebbi élményem az Ábrahámhegyi Muskátli étteremből: A mellékhelyiségben nem volt időkapcsolós világítás, és a „nagy tudású” tulajdonos rendszeresen üvöltve leba**ta a vendéget amiért a világítást felkapcsolva hagyta. Ugyanitt különben az udvarban található fáskamra „rejtekében” elhelyezett mélyhűtő ládában tárolta azokat a húsokat, melyeket a tavalyi szezonról megmentett. Tudnék mesélni, de minek, hiszen úgy tudom egy alkalmazottja feljelentést tett ellene az illetékes hatóságoknál, de sikertelenül…Ja kérem itt minden megy okosba…)
- Szóval építészetileg kialakítottad a magad ócska szemétdombját, tekintet nélkül arra, hogy a technológiai szempontok mit követelnének. Akkor most kellene valaki, aki a szakmunkát elvégzi.
Nosza, akkor keressünk alkalmazottat.
Az ne zavarjon, hogy mivel te magad nem értesz szakmai szempontból az egészhez, ezért kissé furcsa helyzetet teremt az, hogy te fogod eldönteni, melyik jelölt felelne meg szakmailag. ( Mivel te vagy a tulaj, ezért te mindent jobban tudsz, így az nem lehet kérdés, hogy értékítéleted megfellebbezhetetlen. A felvételi szempontok alapja az esztétikai megjelenés, ezért nagyon fontos, hogy például mindenképpen alkalmazz egy „torkos csütörtök arankát”, hiszen neki „más szempontból” is hasznát veheted…)
Az így kiválasztott személyzetedet instruáld úgy, ahogy neked tetszik, ( a hatalom érzése fog átjárni, ami ostoba értékrended szerint a legnagyszerűbb érzés ) és semmiképpen ne zavarjon az a tény, hogy vannak például számviteli előírások, vagy a szakszerű vendéglátóipari tevékenység feltételeként meghatározott törvényi követelmények, melyek szerint a szolgáltatásodat szervezned kellene.
Aranka legyen csinos, a felszolgáló trendy, a szakács meg…szóval jó lesz a „főzni tudó asszony” is, azt úgysem látják, és legalább olcsóbb..
Ilyen hülyeségekkel, mint végzettséget igazoló dokumentumok, negatív tüdőszűrő és bőrgyógyászati leletek megléte, egészségügyi könyv, vagy az előző évek tapasztalatainak hitelt érdemlő ellenőrzése….szóval ezek csak azért vannak, hogy a te munkádat megnehezítse, így azokat ne tartsd fontosnak. ( Te úgyis jobban tudod mi a pálya….)
- Szóval, megvan a személyzet, és most meg kell szülnöd az étlapot, és az italválasztékot.
Talán az italokkal nem lesz bajod, bár valószínűleg azokat a termékeket fogod megvenni amit ismersz, és TE szeretsz. ( Ha véletlenül szakembert sikerült alkalmaznod, Nem, ne fogadd meg a tanácsait ez ügyben sem, hiszen te vagy az ász, ő csak egy sza**s alkalmazott, mit tudhatja ő, hogy mi a jó a vendégnek, és milyen igényei lehetnek..Különben is amit ő javasol az drága, megy az okosba is. Így kerülhet például a minőségi boros üvegbe olcsó kannás bor, vagy az üdítőital adagoló gép tartályába „Ágica” szörp szirup, utalnék ez esetben a már említett Muskátli vendéglő nagyhírű gasztronómiai fellegvárára.)
Ami a szakácsot illeti, az kizárólag csak úgy és olyan formában főzhet, ahogy neked tetszik, és punktum. Ha a vendégnek nem tetszik, akkor lehet elmenni.
Elvégre rengeteget jártál üzletelni más „menő” helyekre, ott láttad milyen ételeket szolgálnak fel, ezért te is olyat készíttetsz a szakáccsal. Ha ott ment akkor nálad vajon miért ne menne? (Ebből viszont az fog kisülni, hogyha egy valaki - aki hasonszőrű szakmai kvalitás mint te,- kitalál egy eszeveszett baromságot, akkor az végig fog gyűrűzni a teljes magyar gasztronómia vertikumán, viszont a helyed nagyon trendy lesz..)
- Tehát akkor megvan a személyzet, megvan a választék, de vajon mennyiért add el a szarodat?
Olyan szemfényvesztő baromságokkal, mint anyaghányad kalkuláció, egyáltalán kalkulációs lap vezetése, költséghányad, beszerzési ár, vagy árrés tényezők, mint az előzőekben leírtam nem szükséges törődnöd.
Megnézed, mennyiért adják mások „azt jó van”. Majd úgy alakítod a felhasznált mennyiségeket, hogy jó sokat kaszálhass.
Ja hogy a borjú helyett olcsó húsrészeket adsz, a limonádédat „televered” jéggel, így a kimérendő mennyiség kisebb? Ki nem sza**a le? Neked jó, azt ennyi. A vendég meg fizessen aztán takarodjon el minél gyorsabban. Ekkor már, fasza igazi „vendéglátósnak” (istenem mennyire gyűlölöm ezt a kifejezést.) hiszed magad.
Az a helyzet, még nagyon sokat tudnék írni, de úgy érzem kissé már belefáradhattál az olvasásba kedves látogató, ezért majd a többit más alkalommal.
Viszont végezetül néhány gondolat.
- A szakmai kifejezésekkel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy olyan hivatalos szakmai megnevezés nem létezik, hogy „vendéglátós”. Aki így definiálja önnön szakmai tevékenységét, az valószínűleg nem szakképzett, viszont lehet némi gyakorlata.
Aki valóban szakember az vagy FELSZOLGÁLÓ, SZAKÁCS vagy CUKRÁSZ, esetleg BARISTA, vagy SOMMELIER.
Igen jól olvashattad, nem PINCÉR, hanem felszolgáló. A kettő között jelentős színvonalbeli különbség mutatkozik. Legalább akkora, mint a FŐZŐ NŐ, vagy FŐZNI TUDÓ ASSZONY, és a valódi szakismerettel rendelkező SZAKÁCS között.
(ha a fentieket figyelemmel olvastad, akkor már érted mi a különbség és miért szivároghatott be a magyar gasztronómia területére ennyi dilettáns. Igen a tulajdonosi réteg gondolkodási és viselkedési attitűdje az, ami sajnos negatívan változott meg az elmúlt évtizedekben.)
- A felügyeleti hatóságok munkája elvesztette erejét, ma már minden megoldható „okosba” nem egyszer az ő asszisztálásuk mellett.
Ha ők keményebben viselkednének, akkor ez a jelenlegi helyzet nem állna fenn.
Gastro Killer